Egyszerű magyar diákként otthon azt gondoltam, hogy itt sokkal könnyebb minden. Ez így is van, ha ide születik az ember. Ám ezen aprócska tény hiányában, bizony komoly próbatétellel szembesül. Látszólag mindent elintéznek, mindenhez van hozzáférés kellő tőke felmutatásával, minden adott ahhoz, hogy bármit megvalósíthasson az ember, mégis a magyarországi rendszer már túl mélyen gyökerezik és az átszokás nagyon nehéz.

A rendszer itt negyed éves ciklusokra osztott. Tárgyfelvétel és vizsgaidőszak négyszer van egy évben. Az alap felállás egy svéd diák számára két tárgy negyed évente, ami nyolc tárgyat jelent egy évben. Nem csoda, hogy mindenki nyugott, boldog és kiegyensúlyozott életet él. Ha ezt magyar viszonylatban vizsgáljuk, nyolc tárgy egy laza félév nálunk. A vicc az, hogy kreditben ez ugyan annyit jelent.

Külön érdekesség, hogy a tantárgyak időpontja heti viszonylatban folyamatosan változik, vagyis ha van egy kurzusod hétfőn reggel nyolckor, az a következő héten valószínüleg máskor, másik teremben lesz. Ez felettébb vicces, de hamar hozzá lehet szokni. A legjobb megoldás a negyed éves órarend heti lebontású kinyomtatása. Ez el is fér egy A4-es papíron. A rendszerezéshez kiváló órarend szerkesztőt nyújtanak segítségül, a suli honlapján. Tulajdon képpen e nélkül teljes káosz lenne az egész. Itt beállítható még a kurzusok csoportkiosztása is, így kiszűrhető az összes teljesítendő óra a tanulmányi rendszer leveséből. (kicsit kezdek megéhezni, nade) Ez a furcsa változatosság lehetetlenné teszi egy napi rutin kialakítását, így a szürke hétköznapok színesebbé vállnak. Viszont a tárgyak ütközése szinte elkerülhetetlen, mivel ami az egyik héten jó az egy másikon valószínüleg nem az. Ez két tárggyal még hagyján, de néggyel már igazi kihívás. Mégha át is kéreckedsz egy másik csoportba valamikor az is ütközni fog. Így nincs mászkálás a csoportok között, mindenkinek egyformán rossz.

A lyukas órákat sem tudod megszüntetni, mivel minden héten máshogy alakul. Nincs sírás és könyörgés, mindenki elfogadja. Igaz a lyukas órák nem is nagyon tűnnek fel. Egyrészt azért mert naponta átlagban egy maximum két órája van mindenkinek, másrészt, ha mégis becsúszik egy hosszabb szünet, azt felhőtlen chateléssel, internetezéssel vagy beszélgetéssel könnyű kitölteni a suli egyik kényelmes fotelében ücsörögve. Még választási lehetőség is adott, attól függően mit szeretne csinálni az ember. Van itt kávézó, étterem, nem is egy, könyvtár és aula, rengeteg tanulószoba és kisebb konyhák, amiket bárki használhat.

Itt mindenki laptoppal járkál és folyamatos internet kapcsolata van, köszönhetően a suli teljes wifi lefedettségének. Az igazi svédek bárhol és bármikor képesek netezni. Teljes nyugodtsággal használják laptopjaikat, ez az életvitelük részévé vállt. A belépéshez mindenkinek saját jelszava és felhasználói neve van, ami univerzálisan mindenhova jó. Ezzel lehet a netre csatlakozni, a fronterre belépni, de még az itteni "neptunba" is. A FRONTER egy fantasztikus rendszer, csak időnként elfelejtenek jogosultságot adni hozzá. Itt minden általam tanult óra anyaga elérhető, a tanárok folyamatosan feltöltik az előadások anyagát. Ide teszik fel a "megbízásokat" (projektek) amiket teljesíteni kell, és ha működik, a diák is ide töltheti vissza az elészített munkáját. Ez elrövidíti az utat diák és tanár között, nincsenek kínos levelek, gondolkozás a megszólításon. A tanár is rögtön tudja, ha valaki nem végzi rendesen időre a feladatát.

Persze itt is vannak hibák a rendszerben. Van úgy, hogy változik az egyébként is folyamatosan változó órarend, így időnként feleslegesen megy be az ember, ha nem frissíti az órarendjét minden alkalommal. Volt olyan is, hogy a fronterre való feltöltéshez szükséges jogosultság hiányát, egy reggeli emaillel gondolták elintézni, amit a végleadás reggelén küldtek el. A vizsgák kijavítása két három hét, és van úgy, hogy egy emailre napokat kell várni, hogy a kellő információ megérkezzen egy tanártól. Szóval itt sem más a helyzet mint a világ többi pontján, de mindent összevetve, az egyetemi élet itt nyugodtabb, könnyebb és kellemesebb mint a Budapesti őrültekházán.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.