Amikor eldönti az ember, hogy külföldön fog tanulni, országot is kell választania. A rengeteg kitűzött követelmény között, volt egy, ami nem is igazán követelmény volt, sokkalinkább egy velejáró. Sötétség. Úgytűnt ez a kérdés is kedvező irányt vesz Svédországgal, de nem így lett. A sötétséget csak nappal élvezhetem majd, mivel a szobám ablaka egy gyönyörűen kivilágított parkolóra néz és egy árva függöny sem fityeg az ablakom elött. Mint kiderült, ez nem jár a szobához, mint ahogy zuhanyfüggöny sem. Hihetetlen. Ezt mostmár kihívásnak kell, hogy vegyem...

Ma délután megint meglátogattuk Gemmelstadt-ot, ez egy felettébb aranyos városka egy kis domb tetején. A legmagasabb ponton, középen áll a templom harangtoronnyal, és körülötte  piros és fehér színre festett azonos méretű, mintájú és formájú házacskák egész kis serege sorakozik. Este elbúcsúztattuk Zsan Zsák-ot, egy jó kis csendes ülőssel. Majd levándoroltunk a STUK-ba bulizni. Így ma megtanultam, hogy ha buliba mész és nem tudsz táncolni, ne öltözz fehérbe. Viszont arra még mindig nem jöttem rá, hogy mit élveznek ezeken a helyeken az emberek!?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.